A papok és szerzetesek mellett a parlament, a köztársasági elnök, a kormány, az akadémia, a bukaresti egyetem, a Kovászna és a Hargita megyei prefektúra képviselői, román polgármesterek, román kulturális szövetségek és alapítványok vezetői részvételével márc. 22-én tartott tanácskozáson bemutatták Ioan Lacatusu, Vasile Lechintan és Violeta Patrunjel Romanii din Covasna si Harghita. Istorie. Biserica. Scoala. Cultura. (Kovásznai és hargitai románok. Történelem. Egyház. Iskola. Művelődés) című kötetét, amely a püspökség Grai Romanesc kiadójánál jelent meg, Ioan Selejan püspök támogatásával. A 750 oldalas könyv a Kovászna és Hargita megyében élő románok kontinuitását és szenvedéseit hangsúlyozza. A tanácskozáson foglalkoztak a két megyében élő románok problémáival: javasolták képviseletüket a képviselőházban és a szenátusban; az ország közigazgatási felosztása tekintetében az állami hatóságokhoz fordultak Hargita, Kovászna és Maros megyék etnikai alapú elkülönülésének megakadályozásáért; a román államtól fokozott anyagi támogatást kértek a kis parókiák számára; a kormány és a parlament segítségét igényelték a román nyelvű kiadványok megjelentetéséhez; megfelelő területet kértek szabadtéri néprajzi múzeum kialakításához. /Megbeszélés a kovászna-hargitai ortodox püspökségen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 13./
1994. szeptember 25.
Soha nem látott katonai és rendőri készültség mellett zajlott le szept. 25-én Csíkszeredában Ioan Selejannak, Hargita és Kovászna megye ortodox püspökének beiktatása, még a zarándokbuszok is szirénázó rendőrautókkal érkeztek. Megjelent Adrian Nastase képviselőházi elnök, Ion Solcanu, a Szenátus alelnöke, a védelmi és a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Iliescu elnök üdvözletét tolmácsoló elnöki tanácsos, valamint 11 megye prefektusa. Az ünnepi beszédek az esemény történelmi súlyát emelték ki, hogy Románia szívében évszázados álmot teljesítettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27, 28./
1994. november 19.
November elején Sepsiszentgyörgyön tartott tanácskozásra hívta meg Ioan Selejan püspök az ortodox pópákat. A megvitatott referátum címe: Hogyan viszonyul az egyház saját és nemzeti egységét fenyegető jelenségekhez. A hangadók kifejtették, hogy nagyfokú nemzeti ébredésre van szükség Hargita és Kovászna megyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./ Selejan azt állította, hogy az utóbbi kétszáz évben száz ortodox templom tűnt el Háromszék megyében, ortodox híveivel együtt, akik most más felekezethez tartoznak. A két világháború idején épített ortodox templomokat műemléknek kell nyilvánítani, javasolta a jelen levő államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1996. október 18.
Okt. 18-án Sepsiszentgyörgyön a Nicolae Colan mitropolita nevét viselő sepsiszentgyörgyi vallási központ, az Erdélyi Nemzeti Múzeum keleti-kárpáti részlege, a helyi Andrei Saguna Keresztény Művelődési Liga szervezésében, a prefektúra támogatásával rendezvénysorozat kezdődik Román történelem, kultúra és civilizáció Erdély délkeleti részén címmel. Ennek keretében tudományos értekezlet, könyvbemutató lesz, melyen részt vesz Ion Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
1999. augusztus 17.
Három éve Marosfőn nagyméretű építkezésbe kezdett a Hargita-Kovászna megyei Ortodox Püspökség. A tervnek megfelelően augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján fel is szentelték a kolostort. Több megyéből érkeztek az ünneplőbe öltőzött ortodox hívek a több milliárdos, új építmény elé. A tömeg köszöntötte Hargita-Kovászna megye ortodox püspökét Ioan Selejant. A püspök kijelentette: a Kárpátok, Románia oszlopai is ezt a napot várták. Milliárdos nagyságrendű épülettel lett gazdagabb Hargita megye ortodox közössége, amely az 1992-es népszámlálás adatai alapján a megye lakosságának 13,2 %-át tette ki. /(Daczó Dénes): Ortodox kolostor Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2000. november 2.
A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség két év alatt gazdagodott két épülettel és több kolostor, földet is vásárolt. Élvezi a kormány segítségét. Az ortodox egyház Csíkszereda központjában újabb épületet vásárolt. A Hivatalos Közlöny okt. 26-i számából kiderült, hogy az ortodox püspökség a csíkszeredai Szabadság tér 7 szám alatti kereskedelmi felületet vásárolta meg, s az árverés nélkül eladott ingatlanért 378 millió 500 ezer lejt kell fizetnie. Tavaly - ugyancsak kormányhatározattal -, a csíkszeredai Kereskedelmi Bank egykori Virág utcai székházának egy részét megkapta az ortodox püspökség. Akkor azt mondták, hogy itt rendelőt nyitnak. Az épületet felújították, ám rendelő helyett váratlanul a BPR (Banca Populara Romana) kirendeltsége kezdett működni. Mindezt Hajdu Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter erősítette meg, kifogásolván a bérbeadást. - Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel beszélgetett a lap munkatársa. Selejan elmondta: igaz, hogy orvosi rendelőket szerettek volna berendezni, de ezt az orvosok elvetették. Ezért azután bérbe adták az épületet a banknak. A marosfői ortodox kolostor - a püspök véleménye szerint - a turizmus fellendüléséhez vezet. - Hajdu Gábor államminiszter a kormány előtt hangoztatta: biztosítsanak ugyanolyan lehetőséget a katolikus püspökség számára is. Az Állami Vagyonalap helyi vezetője, Csiszer Csaba szerint a városban ők csak a traktorgyár épületével rendelkeznek, de az nem megfelelő az egyházaknak. /Daczó Dénes: Amikor a pénz prédikál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./
2001. február 15.
Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2001. augusztus 14.
Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. október 28.
A román ortodox egyház és a görög katolikus egyház vitás vagyonügyeinek megoldásáért hat évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások szeptember 27-én folytatódtak a lugosi görög katolikus püspökségen. Ez már a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság hatodik ülése volt. Az ortodox felet többek között Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozs érseke, Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek, Ioan Mihaljan, Bihar és Szilágyság püspöke, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita püspöke, a görög katolikus felet Alexandru Mesian lugosi püspök, George Gutiu kolozsvár-szamosújvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi püspök, Ioan Sisestean máramarosi püspök képviselte. A felek megállapították, hogy az eddigi megbeszélések eredményeként megoldódott egyes templomok visszaszolgáltatása, míg másutt a két közösség között felmerült problémák miatt nem oldódott meg kedvezően a görög katolikus egyház igénye, s ezekről az ügyekről továbbra is tanácskozni kell. Az ortodox fél kérte a két román egyház közötti bírósági perek felfüggesztését és a problémák további tárgyalások útján való megoldását. A görög katolikus fél fenntartotta igényét székesegyházai, templomai visszaszolgáltatására vagy legalább a templom felváltva történő használatára. /Hatodszor ült össze a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./
2003. január 9.
Műhelyeket ad bérbe a Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség, hogy fejleszteni tudja tevékenységét - mondta Ioan Salajan püspök. Négy évvel ezelőtt vásárolta meg az államtól az egykor a Román Kommunista Párt tulajdonát képező csíkszeredai műhelyegyüttest a püspökség. A püspökségnek összesen 2000 négyzetméternyi felület áll rendelkezésére, amelyet az évek során megvásároltak. A püspök reméli, hogy sikerül egy érdekelt vállalkozónak négyzetméterenkénti 1,5-2 dollár közötti áron bérbe adni a 2000 négyzetméteres felületet, ebben az esetben az egyházkerület bevétele havi 4000 dollárral megnövekedne. A püspökséget 1994-ben alapították, csíkszeredai székhellyel. A hozzá tartozó két főesperesség (az egyik Csíkszeredában, a másik Sepsiszentgyörgyön működik) területén összesen 115 plébániahivatal gondoskodik a mintegy 100 ezer hívő lelki gondozásáról. A püspökség területén 107 ortodox templom található, ezekben mintegy 75 pap dolgozik; a templomok közül 47-et nyilvánítottak az évek során műemlékké.A Hargita és Kovászna megyékben tevékenykedő ortodox papok egy évvel ezelőtt a prefektusokhoz és a kormányhoz fordultak, hogy politikai segítséget kérjenek államosított ingatlanjaik visszaszolgáltatásához. Az ortodoxok ugyanolyan mértékű restitúciót követelnek, amilyenben a magyar történelmi egyházak részesülnek. /L. J.: Jövedelmező az ortodox üzlet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./
2003. május 7.
A Hargita-Kovászna ortodox püspökség 1994 szeptemberében alakult meg, főpapja Ioan Selejan püspök. Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül." Az akkori ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928-32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, ők "erőszakos elmagyarosításról" beszélnek és a visszatérés útját kínálják. Az előzménytelenül megalakított Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". Az ötvenkét éves Ioan Selejan püspök közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában ad inetrjút. Így búcsúzott az újságírótól: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. 1994 óta 10-12 új templomot építettek és 120-at állítottak helyre vagy építettek újjá Hargita és Kovászna megyékben. Templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítették a templomokat, magyarázta. A püspök minden volt görög katolikust románnak számít. A Maros megyéből hozzájuk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostoruk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor 1994 előtt. Az új kolostorokat románok lakta vidéken alapították. Az újságíró megemlítette, hogy a Hargita-Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. A püspök természetesnek tartja a támogatásukat. Hiszen félig lerombolt templomok voltak. Az újságíró közbevetette: Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam. A püspök nem híve az elméleti ökumenének. /Oláh-Gál Elvira: "Missziót vállaltunk ezen a vidéken". Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita-Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 7./
2003. május 30.
Ismeretlen tettesek mázolták be máj. 29-re virradó éjszaka a csíkszeredai ortodox katedrális épületét, holott a templom újrafestését egy nappal azelőtt fejezték be. A nehezen kibetűzhető, ám semmilyen azonnal értelmezhető jelentést nem nyújtó feliratok a létesítmény bejáratának két oldalán álló oszlopon láthatóak. Ugyanezen jelek, számtalan más helyen is felbukkantak: mindjárt az egyik szemközti közlekedési táblán, köztéri padokon, a román katona szobrának talapzatán, a kórházon, a vasútállomás környékén és a Sapientia Egyetem épületén is. Ioan Salajan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke szerint jelzésértékkel bír, hogy "bizonyos érzékenységű" csíkszeredai létesítményeket láttak el falfirkával, de például a katolikus templomok érintetlenül maradtak. A mázolmányok jelentéséről a püspök a Krónikának kifejtette, nem szívesen bocsátkozik nyelvészeti találgatásokba, de a bal oldali "alkotásban" felfedezni véli az "oláh" szót, míg a másik "biztosan nem jelenti azt, hogy gratulálunk, román testvérek, templomotok felújításához". Traian Chindea megyei rendőrfőkapitány-helyettes szerint feltehetően szórakozó fiatalok követték el a mázolmányokat. /Rédai Attila: Firka a templomon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./
2003. június 2.
A csíkszeredai rendőrség azonosította azt a fiatalt, aki a múlt héten falfirkákat rajzolt a város számos épületére. Az ügyben gyanúsított M. K. 17 éves fiatalember a csíkszeredai Művészeti Gimnázium tanulója. A közrend megzavarásáról szóló, 2001/61-es számú jogszabály alapján pénzbüntetéssel sújtották a fiatalembert. Ioan Salajan Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök szerint a graffitik egyértelműen románellenes megnyilvánulást hordoznak. Kovács János, a Művészeti Gimnázium igazgatója elmondta, M. K. tehetséges tanuló, ám - valószínűleg családi körülmények miatt - rossz útra tért, és rengeteget hiányzik az iskolából. Eltanácsolják az intézményből. /R. Sz.: Csíkszereda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./
2003. június 25.
Bukarestben alig telik el nap, hogy falakon, aszfalton, hídkorlátokon ne tűnjenek fel festékszóróval, krétával készült feliratok, néha egy-egy horogkereszt, továbbá "Afara cu jidanii!", "Afara cu ungurii" (Ki a zsidókkal, ki a magyarokkal!). Másnap a felirat vagy rajz eltűnik, anélkül, hogy rendőrség, csendőrség, kormány, SRI, RMDSZ, izraelita hitközösség az esetet felfújná. De mi a helyzet a Székelyföldön, ahol nem a magyar és a zsidó az uszítás vizuális agitációjának témája, hanem - Isten bocsássa meg - a román? Ez már szentségtörésnél is súlyosabb merénylet, ezért nem is marad visszhang nélkül. Június 12-én és 13-án a Hargita Népe hasábjain Szondy Zoltán mutatott be egy ilyen esetet, majd ennek fonákját: "A romániai sajtó egy része szenzációként tálalta, valakik ákombákomokat festettek - többek között - a csíkszeredai ortodox templom falára is. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség fellépésének köszönhetően az incidensből ügy lett: a tettest a rendőrség azonosította, lakásán házkutatást tartott (?!?), tízmillió lejes büntetést rótt ki rá." A kézre került tettest a Nagy István Művészeti Líceum buzgó tanári kara kizárta az iskolából. Néhány nap múlva csíkszeredai gyermekek sárral kenték be egy magyar vállalkozó üzletének kirakatát, ajtaját, falait. Ez alkalommal nem történt házkutatás, pénzbüntetés, a tetteseket nem csapták ki az iskolából. Szondy cikkét helyesbíteni kell. A bukaresti román sajtó híradásaiban, Ioan Selejan püspök tévényilatkozataiban nem fordult elő az "is" szócska. Nem fogalmaztak úgy, hogy "ismeretlen tettesek firkáltak az otodox templom falára is." Következetesen csak az ortodox székesegyházat emlegették. Ezt az is szócskát tehát el kellett hallgatni. Mert ha a teljes igazságnak megfelelően tálalják a hírt, miszerint ugyanazon éjjel az ortodox templom és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szomszédos épülete esett áldozatul a profanizálásnak, akkor az újságírói etika szerint dr. Ioan Selejan ortodox püspök mellett meg kellett volna szólaltatni dr. Lányi Szabolcs dékánt is, mert egyformán voltak szenvedő kárvallottak. Ha pedig így történt, akkor az ügynek eleve ki van húzva a nemzeti méregfoga: Selejan püspök fájdalomtól el-elcsukló hangon nem siránkozhatja végig a román médiát, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox üldözésének újabb tanúbizonyságával van dolgunk, ahogy történik már 700 éve. Hogy milyen ortodox mártírium kezdődött 700 évvel ezelőtt, az megtudható a románul és öt világnyelven 1995-ben megjelent könyvből: Romanii din Sfanta Episcopie a Covasnei si Harghitei (A románok Kovászna és Hargita szent Püspökségéből), kiadta a Vacaroiu-kormány tájékoztatási főosztálya. Ugyanezen kormány Vocea Romaniei című hivatalos napilapja (később megszűnt, mert nem volt olvasója) 1995. dec. 7-i száma azzal ajánlotta olvasói figyelmébe a kiadványt, hogy megismerhetik belőle "az itteni ortodoxia felszámolásának 700 éve módszeresen zajló kampányát." Mesélt a könyv a románok kemény ellenállásáról, amellyel útját állták az erőszakos elmagyarosításnak, a vallásuk megsemmisítésére irányuló "szüntelen hadjáratnak", felrobbantott ortodox templomokról, szétdúlt temetőkről. "A könyv célja bemutatni, milyen körülmények között működik az egy évvel előbb, 1994 őszén létesült Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség" - olvasható az ismertetésben. Ennek a 700 éves, szakadatlan pusztítóhadjáratnak újabb fejleménye a csíkszeredai ortodox templom falára 2003 nyáréjszakáján a magyar gyermek kezemunkájával felkent, nem igazán azonosítható, nonfiguratív zagyvaság. Selejan püspök Csíkszeredában még nem érzi az Észak-atlanti Szövetség, az Európai Unió felől lengedező új szellőket, ő még a 700 éves múltban él, mert csak így tetszeleghet a nemzetmentő védangyal szerepében. A román ortodox püspök Oláh-Gál Elvirának adott interjújában (Erdélyi Napló, 2003. máj. 7.) büszkén említette: "2001-ben 700 óvodásgyereknek adtunk kalácsot és kiflit." Ugyanitt elmondta, hogy a magyaroktól lerombolt templomaikat helyreállítatta, vagy újakat épített s megjegyezte: "Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem." Selejan püspök bevallott 700 millió leje mellé a román kormány 1997-ben 802-es határozatával 1,5 milliárd lejt ajándékozott a püspökségnek. Más kormányhatározatok újabb milliárdokat és ingatlanokat utaltak ki kolostorok építésére, és talán marad még az óvodások kalácsára, kiflijére is. Az interjúban árva szó sem esett a bukaresti Adevarul szerkesztősége által 1997. november 19-én beindított országos gyűjtés eredményéről. Márpedig, e jótékonysági keresztény akció kifejezett célja a Hargita-Kovászna megyei ortodox templomok "megmentése" volt. A begyűlt összeg sorsáról a csíkszeredai püspöki könyvelőség azóta sem tett közzé elszámolást. /Barabás István: Firkálni veszélyes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2004. március 20.
Lázárfalva egy 700 lelket alig számláló, Csíkkozmás községhez tartozó kis falu Alcsíkon. A faluban régen voltak görög katolikus hívek is, akik a XVII. században kis kápolnát építettek a római katolikus templom mellé. Ezt a kápolnát régóta nem használta senki, kerítése is annyira tönkrement, hogy a két évvel ezelőtti szélvihar ledöntötte. A falubaliek a kidőlt léceket eltakarították. Az ortodox egyház képviselői akkor jelentek meg első ízben Lázárfalván. Azzal érvelve, hogy a volt görög katolikus kápolna az övék, vissza szerették volna állítani a kerítést. A falu ellenkezett. Márc. 17-én váratlanul megérkezett Selejan ortodox püspök négy pópa kíséretében, rendőrök is jöttek, mert úgy értesítették őket, hogy a kápolna kerítését leverték, az épület ajtaját betörték. Bálint Gellért gondnok tisztázta, hogy nem a falubeliek tették tönkre a közkerítést, csak annak maradványait takarították el, újat pedig nem készítettek a két templom közé, hiszen sajátjának tekintette a római katolikus egyház mindkét templomot. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel, nyilatkozatot íratott Bálint Gellérttel, majd a rendőrök elmentek. A négy pópa maradt, hozzáfogtak a közkerítés felépítéséhez. Selejan püspök azt állítja, hogy mint minden görög katolikus templom, 1948-ban ez is az ortodox egyház birtokába került át. Ha a római katolikus egyház vagy a falubeliek ezzel nem értenek egyet, forduljanak a törvényszékhez. Tamás József püspök szerint jogtalan az ortodox püspök eljárása. /Takács Éva: Rendőrségi erődemonstráció Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./
2004. április 10.
Dr. Ioan Selejan, bihari származású ortodox pap 1994 őszén érkezett Csíkszeredába, hogy átvegye a frissiben alapított Hargita–Kovászna egyházkerület püspöki tisztségét. Alig telt el egy év, és a Vocea Romaniei 1995. szept. 14-i számában már így panaszkodott: „Alig emeljük fel a telefonkagylót, máris bekapcsolják a lehallgatót. Mikor a beszédünk nem tetszik, zavarni kezdik." Romániában a telefonközpontokat fegyveres karhatalom őrzi, felmerül a kérdés, vajon kik figyelik az ortodox püspököt? Államellenes aknamunkájának gyanúja fel sem merülhet, hiszen 1997 októberében ő kalauzolta a székelyföldi, úgymond, románellenes megnyilvánulásokat felülvizsgáló, 30 tagú parlamenti rohamosztagot, benne George Pruteanu szenátorral. Ilie Neacsu, a Nagy-Románia Párt képviselője később a Románia Mare hetilap hasábjain cikksorozatban közölt diadalittas beszámolót leleplezéseikről: magyarországi kiadványokat találtak iskolai könyvtárakban, a gyermekek szünetekben magyarul beszélnek egymás között, az iskolákban és az utcákon magyar feliratok láthatók stb. A szerző elismerően méltatta Ion Selejan püspököt, aki segített a hasonló szörnyűségek felleltározásában. 1997. nov. 19-én az Adevarul így ujjongott Hargita és Kovászna, a románizmus romjain című cikkében: „Őszentsége, Ioan Selejan visszahozta a reményt a két megye százezer hívőjének lelkébe. Fiatal papokat hozott, akik buzgón szolgálják gyülekezetüket. Egyházkerületében három év alatt 40 új templomot építtetett vagy renováltatott, jelenleg is 56 helyen épül templom, kolostor, parókia." Selejan püspök magyar újságíróknak csak elvétve nyilatkozik, kivétel volt, amikor az Erdélyi Napló 2003. máj. 7-i számában Oláh-Gál Elvirának adott terjedelmes interjút. Bevezetőül ezt mondja: „Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben." „Missziót vállaltunk ezen a vidéken." Hogy milyen missziót? Legutóbb, ápr. 5-én a Duna Televízió számolt be egy folyamatban lévő akcióról. A 700 lakosú Csíklázárfalvára márc. 17-én rendőrségi kísérettel, négy pópa társaságában Selejan püspök érkezett, hogy elfoglalja a római katolikus templom mellett álló kis kápolnát. Ha a lakosság nem lép közbe, kitűzte volna az ortodox olajágat az ódon műemlék oromzatára. A rendőrség hamar elvonult a színről, mert rájött, hogy az őszentsége hamissággal vétkezett. A kápolnát 300 évvel ezelőtt a község magyar görög katolikus gyülekezete építtette. A kis közösség idővel átállt a római katolikus hitre, így törvény szerint kápolnája is a plébánia tulajdonába került. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a görög katolikus egyházat, és minden vagyonát az ortodoxoknak ajándékozta. Híveit és kétezer papját megkísérelte beolvasztani, de ez a törekvése sohasem sikerült. A görög katolikus egyház 1989 után újra színre lépett, ingatlanjait az évek során visszakapta, kivéve azokat a templomait, amelyekről az ortodox klérus akkor sem mond le, ha nem használja: a Brassó megyei Sárkány gyülekezete törvényileg kapta vissza ősi templomát, de a helybeli ortodox pópa befalaztatta az ajtaját. Sike Lajos újságíró emlékeztetett az S.A. Prundus–C. Plaianu szerzőpár Scurt istoric al Bisericii Unite cu Roma (A görög katolikus egyház rövid története) című, 1994-ben Kolozsvárott megjelent könyvére, amely megrázó képet festett a görög katolikusok, az unitusok 1948 utáni drámájáról, tizenkét püspökük mártíriumáról, a beolvadást megtagadó 500 lelkipásztoruk szenvedéseiről. Mindez nem akadályozza Selejan püspököt, hogy gátlástalan honfoglalását ma is folytassa, erről Hajdú Gábor csíkszeredai jogász, az RMDSZ volt Hargita megyei szenátora mandátuma idején, 2000-ig, rendszeresen tájékoztatta a közvéleményt és interpellált is, de hiába. Tudni kell azt is, hogy 1928–32. között a Csíki Magánjavaktól mindent törvényes alap nélkül elkobzott területén épült fel a csíkszeredai görögkeleti gyülekezet temploma (jelenleg a püspökség minikatedrálisa). Selejan püspök beiktatása után egyházkerülete számára megvásárolta a csíkszeredai UGIRA ingatlant, amelynek keretében ruhagyár is üzemel. Azóta elmaradhatatlan ügyfél az árveréseken, legutóbb 2003. novemberében csekély 3,4 milliárd lejt fizetett ki a csíkszeredei Romarta üzletsor földszinti épületszakaszáért. A püspök a szünet nélkül terjeszkedő ingatlanbirodalmat bérbe adja kereskedelmi társaságoknak. /Barabás István: A béke ortodox olajága Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2004. április 16.
Bemutatták Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét Csíkszeredában. A románok kétezer éves történelmére hivatkozva Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke elítélte Csáky Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című kötetét, és a magyarság minden hasonló jellegű megnyilvánulását irredentizmus- és revizionizmuskeltőnek tekinti. Szerinte szó sem lehet az ortodoxizmus honfoglalásáról, így „megszálló egyházról” sem lehet beszélni, hiszen ők csupán azon a földön élnek és építkeznek, ahová Isten teremtette őket, és ahol már két évezrede ellenállnak a hol nyugatról, hol keletről érkező betolakodóknak. /Bálint B. Eszter, D. Balázs Ildikó: Az ortodox püspök tiltakozik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./
2004. szeptember 8.
Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora nyílt levelet küldött Ioan Salajanhoz, a Hargita, Kovászna megyei ortodox püspökhöz, az egykori csíksomlyói árvaházból leszerelt fűtőtestek kapcsán. Az árvaház épületéből a Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság leszerelte a német adományból származó fűtőtesteket és ezeket, az ortodox egyház által bérelt épületbe szerelte fel. „Nagy figyelemmel, tisztelettel követem az Ön és egyháza munkáját, amit az ide költözött tisztviselők, csendőrök, rendőrök, katonák lelki gondozása érdekében tesz. Az elmúlt időben azonban több olyan hír röppent fel egyházuk tevékenysége körül, amely aggodalomra ad okot. Először a karcfalvi állomás kockakövei kerültek az önök tulajdonába tisztázatlan körülmények között, másodszor a lázárfalvi kápolna birtokba vételekor hívta segítségül a karhatalmat. Legutóbb ismét tisztázatlan eredetű ajándékot fogadtak el a gyermekvédelem részéről. Azt gondolom, hogy a mendemondának, amelyek személyét és egyházát hírbe hozzák, úgy lehetne véget vetni, a közhangulat megnyugvására, hogy a Püspök Úr azt nyilvánosan megcáfolja. Úgy tud segíteni a legutóbbi ügy tisztázásában, hogy visszaszolgáltatja a tisztázatlan tulajdonú fűtőtesteket adományozójának, a gyermekvédelemnek, hogy az majd rendezhesse vitás ügyeit a jogos tulajdonossal." – fogalmazott levelében a szenátor. Sógor Csaba elmondta: először a püspökhöz juttatta el a levelet, de mivel nem érkezett semmilyen reagálás, ezért a sajtóhoz is elküldte a levelet. /(Daczó Dénes): Cáfoljon a püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./
2004. szeptember 11.
Borboly Csaba a Hargita megyei tanács alelnöke előválasztási kampánynyitó levélnek tartja Sógor Csaba szenátor levelét, amelyben többek között számon kérte Ioan Salajan ortodox püspöktől a csíksomlyói Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületéből származó fűtőtesteket. A fűtőtestekkel kapcsolatban Borboly Csaba elmondta, hogy csak a jogos tulajdonos, a megyei tanács rendelkezhet fölöttük, és amit az egyetem igényel, azt visszaszerelik az épületbe. /Visszaszerelik a fűtőtesteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./
2004. október 11.
Okt. 9-én Ioan Salajean hargita-kovásznai ortodox püspök és a hadsereg vezérkari főnökének jelenlétében avatták fel a Cekend-tetői katonai alakulat új, ortodox felekezeti kápolnáját. „Senki nem mutathat ujjal a román hadseregre és a román egyházra azért, mert meghódítana más népeket, vagy arrébb tolna más határokat, mint amiket az Isten számunkra megadott” – érintette beszédében az ortodox terjeszkedés témáját a felszólalók által következetesen templomnak nevezett új egyházi hajlék felszentelését követő beszédében Ioan Salajean, aki szerint egyébként az ortodoxia határait nem errefelé, hanem a tengerentúlon kell immár keresni, hisz Amerikában is vannak már szép számmal híveik. Mihail Popescu tábornok, a hadsereg vezérkarának főnöke azt hangsúlyozta, hogy nem táplálnak gyűlöletet senki iránt, akinek más lenne felekezete vagy vallása. „De azt sem akarjuk, hogy ne hagyjanak minket a mi udvarunkban, a mi templomunkban a mi Istenünkhöz imádkozni” – fogalmazott a magas rangú katonai vezető. /Rédai Attila: Felszentelték a cekendi ortodox hajlékot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 11./
2004. november 3.
Az ortodox egyház negyedik templomot is építene Kovászán, a fürdővárosban. Az egyház elképzeléseiről a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök, Ioan Selejan már tárgyalt Zsuffa Levente polgármesterrel, de eddig semmilyen megegyezés nem született. /Bodor János: Három ortodox templom nem elég. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 3./
2005. április 29.
A helyi tanács Dorel Lungu demokrata párti képviselő javaslatára elnapolta a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség február 15-én kelt kérésének megvitatását, amelyben Ioan Selejan püspök 15 ár területet kér az önkormányzattól egy ortodox templom és papi lakás építésére. A 3590 lelket számláló kovásznai román közösségnek ez lenne a negyedik temploma, ugyanis Kovásznán már van három ortodox templom, amelyből az egyik óhitű. A helyi ortodox egyházközség vezetői nem örülnek az új templomépítési tervnek, ugyanis ha a központban egy újabb templom felépül, akkor megoszlik a nyáj. /Bodor János: Újabb ortodox templomért a helyi románság sem lelkesedik (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2006. január 9.
Veszélyeztetett román hagyományok cím alatt Ioan Selejan, az 1994-ben létrehozott Hargita-Kovászna ortodox egyházkerület püspöke az Adevarul január 4-i számában ismertette, milyen gondokkal küszködik az új év kezdetén. A legsúlyosabb: a pásztor nélkül maradt román közösségeket beolvasztották. Ott azonban, ahol a pap ellenállt az állam és az együtt élő etnikumok nyomásának, sikerült megőrizni a hitet és a román nyelvet. A román identitás megőrzése érdekében e tájakon az államnak aktívabb szerepet kellene vállalnia. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetőül idézett néhány régebbi cikket. Adevarul, 2003. november 3.: Iskolák összevonása nyomán, országszerte 3000 gyermek naponta több kilométert gyalogol, hogy tanulhasson. A Suceava megyei Arini község 17 gyermekének a 7 kilométerre eső iskoláig veszélyes vadállatokkal tele erdőn kell áthaladnia. Adevarul, 2003. október 16.: A Kovászna megyei Lécfalva elemi iskolájának román tagozatán egyetlen gyermek tanul: a IV. osztályos Marin Gavrila, számára a minisztérium engedélyével külön tanítónőt szerződtettek. Jurnalul National, 1997. május 17.: Ioan Selejan interjújának címe: Hargita és Kovászna megyében nincsenek román papok és román nyelvű iskolák. A püspök elpanaszolja, hogy a románok elmagyarosodnak, mert nincs papjuk, tanítójuk. Egyes helységeknek a 20. század elején másfél ezer román lakosuk volt, ma pedig tíznél is kevesebben vannak. Az interjút záró kinyilatkoztatás: „A román nép a dákoktól örökölte erkölcsi tisztaságát.” Erdélyi Napló, 2003. május 7.: Missziót vállaltunk ezen a vidéken cím alatt Ioan Selejan püspök interjúban számolt be kilencévi munkasikereiről. Több mint tíz templomot építtetett, és minden parókiára sikerült papot hoznia. Maroshévízen a meglevő mellé még két parókiát hozott létre, hogy 50-100 családra jusson egy lelkipásztor. (Közben a Gyergyói-medencében 2000 római katolikusra jut egy plébános.) Örvendetesen nőtt a kolostorok száma is: míg jövetele előtt csak Maroshévízen volt ilyen hajlék, addig 2000-ben a két megye területén hét kolostor építése kezdődött el, miután a marosfőit már 1996-ban felszentelték. Selejan püspök panaszkodott, hogy milyen szegény az egyházkerülete, mert az állam nem támogatja: „Ha a román állam pénzéből építkeznénk, akkor ott állnánk kinyújtott tenyérrel az utcasarkon és koldulnánk.” Hargita Népe, 2003. november 21.: A Postabank árverésre bocsátott, Virág utcai üzletsorát az ortodox püspökség vásárolta meg 3,4 milliárd lejért. A püspökség a csíki ingatlanpiac egyik legaktívabb ügyfele. Adevarul, 2000. november 18.: A marosfői kolostor kőfalára ismeretlen tettesek fölírták: „Székely, ébredj!” Az esettel kapcsolatban Selejan püspök így nyilatkozott: „Provokáció és kísérlet arra, hogy tüzet lobbantson fel Erdély peremén, majd lángra lobbantsa a Kárpátokat. A felirat biztatás Erdély különválására.” Romania Literara, 2000. július 5.: „A Román Ortodox Egyház a jövendő lehetséges szélsőséges nacionalista-fundamentalista mozgalmainak melegágya lett.” /Barabás István: Hagyományos rögeszmék. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2006. március 17.
Azért döntöttem úgy, hogy egy nappal az ünnepségek után érkezek Székelyudvarhelyre, hogy a Magyarország nemzeti ünnepének kijáró elnöki protokoll ne borítsa fel a helyi programot. Azonban félreértés ne essék, nincsenek komplexusaim, Románia határain belül akkor és olyan ünnepségre megyek el amilyenre akarok – szögezte le március 16-án a Székelyudvarhelyre érkező Traian Basescu. A „meglepetésszerűen” Udvarhelyre érkező államfő látogatását rendkívüli biztonsági intézkedések előzték meg. A városközpont valósággal kéklett a sok egyenruhástól. Az államfő kifejtette, látogatásának célja, hogy folytassa a Szász Jenő polgármesterrel a múlt héten Bukarestben megkezdett eszmecserét, ugyanakkor tájékozódni kíván az udvarhelyi lakosságot érintő problémákról. A Szász Jenővel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélésen, többek között, Ladányi László alpolgármester, Constantin Strujan prefektus, Antal István és Mircea Dusa parlamenti képviselők is jelen voltak. A beszélgetésen terítékre került a helyi tanács és a polgármester közti konfliktus. Basescu államelnöki és volt polgármesteri minőségében is utalt arra, hogy nem szerencsés ha a helyi tanács aláássa a polgármester legitimitását. Basescu elmondta, autonómiáról csak a jelenlegi alkotmányos keretek között lehet beszélgetni. Arra a kérdésre, hogy egyet ért-e a székely nagygyűlésen elhangzottakkal, Traian Basescu elmondta: államelnökként nem érthet egyet egy tiltakozó jellegű megmozdulással, viszont tiszteli a szabad véleménynyilvánítás jogát. Az államfő és kísérete gyors látogatást tett a városi sportcsarnokban is, innen az udvarhelyi ortodox parókiához hajtott Basescu, ahol Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke fogadta. Szász Jenő a látogatást követően a Hargita Népének adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: Traian Basescuban ma jobban bízok, mint a romániai magyar politikai elitben. Jóhiszemű vagyok, ha valaki őszinte párbeszédet kezdeményez velünk, ezt jóhiszeműen kell fogadnunk. Természetesen addig, amíg nem győződünk meg az ellenkezőjéről – fűzte hozzá. /Orbán Ferenc, Szüszer-Nagy Róbert: Államfői „meglepetés-látogatás” Udvarhelyen. Basescu: autonómiáról csak alkotmányos keretek között lehet szó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2006. szeptember 11.
Félrevezetve érzi magát az egykori román iskola épületében lakó, húszfőnyi két romacsalád Sepsiszentgyörgyön. A kilakoltatás előtt álló emberek azt vetik a városi önkormányzat szemére, hogy kémény, villanyáram, ivóvízforrás nélküli házba kénytelenek beköltözni. A ház minőségével kapcsolatos panaszok az épületet tető alá hozó Kovászna és Hargita megye ortodox püspökségét illetik. Az ortodox egyház képviselője vállalta, hogy pénzt ad a kéményépítéshez. Az új házat a püspökség – apácák és szerzetesek közreműködésével – építette egyetlen hét leforgása alatt. Ioan Selejan püspök augusztusban elmondta: szociális és etnikai feszültségek megelőzése céljából cselekedtek így. /Domokos Péter: Rosszul építkezett az ortodox egyház. Kémény és áram nélküli ingatlant kaptak a sepsiszentgyörgyi romák. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./
2006. november 13.
Kovásznán a Montana Szálló szomszédságában november 12-én Ioan Selejan Kovászna-Hargita megyei ortodox püspök a környék ortodox papjainak segédletével és a városközpontban lakó románság jelenlétében megszentelte a felépítendő ortodox templom alapkövét. Az eseményen templomalapítóként jelen volt Teodor Melescanu és Radu Campeanu liberális szenátor is. /Bodor János: Ortodox templomot építenek (Kovászna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
2007. május 9.
A Hargita Népe április 14-i számában Selejan, Hargita–Kovászna püspökség püspöke már józanabbul nyilatkozott. Elmondta, hogy 1994-ben az újonnan létesített Hargita–Kovászna püspökség élén azzal kezdte ténykedését, hogy hozzákezdett a Horthy-korszakban lerombolt ortodox templomok renoválásához és újak építéséhez. Kopacz Zoltán olvasói levelében leszögezte, a Horthy-korszakban egyetlen templomot sem romboltak le, legfeljebb elhanyagolták hívek hiányában. Ezek helyrehozására Selejan püspök érkezése előtt éppen 50 (ötven) esztendő állt rendelkezésére a román ortodoxiának. A csíkszeredai kis román templomot a Trianon utáni években építették, a város központjában, hogy azután katedrálissá avanzsáljon a püspökség tiszteletére. Miért kell Selejan püspöknek még ma, évtizedek múltán is horthyznia? /Kopacz Zoltán, Csíkszereda: Miért kell horthyznia? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
2007. szeptember 13.
Daniel, Moldova és Bukovina metropolitája lett a román ortodox egyház új vezetője. Szeptember 12-én ült össze a román ortodox egyház választó testülete, hogy megválassza a nemrég váratlanul szívrohamban elhunyt Teoctist pátriárka utódját. Három választási forduló után a román ortodox egyház Szent Szinódusa végül Daniel, Moldova és Bukovina, Bartolomeu, Kolozs, Fehér, Máramaros és Körös-vidék és Ioan, Kovászna és Hargita metropolitáját jelölte a pátriárka tisztségére. A szintén esélyesnek tartott Teofan ugyanis a második fordulóban visszalépett, döntését azzal indokolva, hogy vannak mások, akik alkalmasabbak a tisztség betöltésére. A Szent Szinódus elnökévé Nicolae Corneanut, Bánság metropolitáját választották, így ő már nem indult a pátriárka tisztség megszerzéséért folyó versenyben. Daniel a román ortodox egyházon belül a nyitást és az ökumenizmust vállaló irányvonal képviselője. Mindenki számára meglepetést jelentett az 56 éves Ioan Selejan jelölése, aki a bukaresti műszaki egyetemen végezte egyetemi tanulmányait 1976-ban, és 1980-ban szerzetes lett a Lainici kolostorban. 1994. július 9-én választották meg Kovászna és Hargita egyházmegye püspökének, és 1994. július 20-án szentelték fel a Hargita megyei Maroshévíz kolostorában. Traian Basescu székelyföldi látogatása során a magas rangú egyházi vezetőt is felkereste, aki több alkalommal is arra kérte az államfőt, amikor csak teheti, keresse fel a két megyét, mivel az itt élő románok „saját hazájukban elhagyatottnak érzik magukat”. /Daniel metropolita lett Teoctist pátriárka utódja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Hírek szerint Daniel egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekusdossziéit Ceausescu bukása után elégették. Kapcsolatait az egykori politikai rendőrséggel nyilvánvalóvá teszi az is, hogy a diktatúra idején Svájcban taníthatott – ehhez elengedhetetlen volt a Securitate jóváhagyása. A Temes megyei Barafalván született, Nagyszebenben végezte el az Egyetemi Teológiai Intézetet. Két–két évig Strasbourgban, a Humán Tudományok Egyetemének protestáns teológiai karán, illetve a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemen tanult. 1980-ban lett az ortodox teológiai tudományok doktora, majd a svájci Bossey Ökumenikus Intézet lektoraként tevékenykedett. Ezt követően Daniel néven a sihastriai kolostorban kapcsolódott be a szerzetesi életbe. 1990-ben Iasi érsekévé, Moldova és Bukovina metropolitájává választották. /Daniel az új pátriárka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2007. szeptember 13.
A francia Libération újságíróinak is feltűnt: Romániában az ortodox egyháznak túlzottan nagy szerepe van a közügyekben. Az ország lakosságának 87 százalékát kitevő ortodoxok messzemenően jobban bíznak a klérusban, mint a politikusok szavában. A negyven millió eurós költségvetésű egyház nem csak államvallásnak számít, hanem fontos politikai tényező is. A választáson a zsinat százhatvankilenc tagja három jelölt – Bartolomeu Anania, Ioan Selejan és Daniel Ciobotea – közül választhatott. Visszalépett Teofan krajovai metropolita, vélhetően szekus múltja miatt. Meglepő, hogy a metropolitákkal egy püspök szállt ringbe, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye püspöke. Selejan 1994-től püspöke annak a Kovászna–Hargita régiónak, amelynek összetartozását a romániai közvélemény megkérdőjelezi. Selejan nem túl nagy rajongója a magyarságnak. A legesélyesebb jelöltnek mindvégig Daniel Ciobotea metropolita tűnt. Ciobotea feltűnő pénzügyi érzékéről is híres: konferencia és kiállítótermektől egészen a gyertyagyárig több jól jövedelmező üzletbe is belevágott – természetesen az egyház áldásával. /Kiss Bence: Úrnak szolgái mindnyájan. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./
2007. november 14.
Sepsiszentgyörgyön felépül a harmadik görögkeleti templom. A központi katedrális és a baromhegyi templom után a csendőrlaktanya szomszédságában, a Gyár utca sarkán bekerített telken fog állni az új templom. Ennek alapkövét tette le Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke. /Szekeres Attila: Új ortodox templom épül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./
